Programok a környéken

bányalátogatás kisvasúttal A bányába úgynevezett „népes” kisvonaton szállítjuk be a látogatókat. Ezen utaztak régen a bányászok is. A hegy belsejében megismerhetnek számos geológiai érdekességet és a bánya működését. Baráti társaságok,családok számára kiváló program. A bánya minden évszakban látogatható. Belső hőmérséklet 18-20 ˚C. A látogatás időtartama kb. 2 óra A bányalátogatás ára gyerekeknek: 1000 Ft / fő, Felnőtteknek: 2000 Ft / fő A bányalátogatáshoz előre be kell jelentkezni: 06 30 958 89 64

bujáki várrom A vár központi részét a tatárjárás után építették feltehetőleg egy korábbi földvár helyén. A XIV. század elején Zsigmond király "tűpénzként" feleségének, Cillei Borbálának adományozta. A várhoz hatalmas birtok is tartozott, mely az egymást követő nemzedékek során többször is gazdát cserélt. A XVI. század közepétől a török hódítás határa fokozatosan észak felé tolódott. Ezidőtájt kezdtek hozzá a vár korszerűsítéséhez, megerősítéséhez. Az északi szárnyra körbástyát építettek, s helyreállították az elhanyagolt védőműveket is. Ali budai pasa 1552-es hadjárata során elfoglalta és ezt követően a vár mintegy 40 évig török kézen volt. A visszafoglalás után hosszabb ideig végvárként szolgált. 1663-ban újra elfoglalta a török, majd 1683-ban végleg kiűzték őket Bujákról. Egy alkalommal Evlia Cselebi, a neves író és utazó is megfordult falai között, és tanúként hiteles képet festett az akkori állapotokról. Ezt követően a rossz állapotú vár tovább pusztult és hadtörténeti szerepe is megszűnt. A település határában található, cserjékkel és fával benőtt várdomb tetején lévő egykori vár falmaradványai jelenleg is láthatók, felkereshetők.

bánki tó A Jenői-patak felduzzasztot vize mellett fenékforrások is táplálják ezt a 7 hektáros, átlagosan 4 méter mély tavat. A tó vize nyáron a Balaton vizéhez hasonló hőfokra melegszik. A kijelölt strandon fürdeni lehet benne.

Jákotpuszta magyar őshonos állatfarm Jákotpusztán a magyar őshonos háziállat fauna szinte valamennyi képviselője jelen van, szőke mangalicák, cigája juhok, parlagi kecskék, szürke marhák, bivalyok, szamarak, lovak és baromfifélék népesítik be a legelőket harmóniában a természettel. Bárki megtekintheti a portát, az ott élő állatokat. Egyéni és csoportos látogatások során idegenvezetés nélkül járható be a gazdaság, megtekinthetőek az őshonos állatok és a közeli Csurgó-forrás. Nyitva tartás: április 24. (Szent György Nap)-október 20. (Szent Vendel Napja): szerda-vasárnap: 10:00-18:00, hétfő, kedd: szünnap október 21.-április 23.: péntek-vasárnap: 10:00-16:00, hétfő-csütörtök: szünnap

vanyarci haluska főző verseny, minden év szeptemberében Mi is az a haluska? A krumpli alapú haluska azaz sztrapacska a "tót atyafiak" jellegzetes étele. Úgy tartja a fáma, hogy híres földink Mikszáth Kálmán is szerette, leginkább azt, amit Mauks Ilonkáéknál Csadó néni, akkor még Rozika főzött neki.

a nógrádi "Grand Canyon" A természetvédelmi területet Nógrádszakál községtől északra találjuk ott, ahol az Ipoly, a közút és a vasút a legközelebb szorulnak egymáshoz. A hozzá vezető utat már messziről jelzi a vasúti andráskereszt. A terület Litke és Nógrádszakál között emelkedő andezittakaró része, amely valamikor az Osztrovszki-hegységhez tartozott. Hosszú évmilliók során az Ipoly "fűrészelte" le a hegység délkeleti nyúlványáról. A Páris patak (a néveredet nem egyértelműen tisztázott) igazából nem is patak, mert nincs állandó vízfolyás a medrében. Ez a nógrádi "Grand Canyon" az év nagy részében teljesen száraz. Csapadékos időben és hóolvadáskor viszont szép vízesések képződnek a 15-20 m mély, szinte függőleges falú völgyben. Feltehetően egy nagyobb folyam tengerparti deltatorkolatánál halmozódott fel az a hatalmas mennyiségű üledék, amelybe a Páris patak egyre jobban bevágja medrét. A kavicsos, homokos üledék gyengén keresztrétegzett, helyenként tufás márga vagy riolittufa-, tufitrétegek települnek benne. Ezek igen szép levéllenyomatokat őriznek. A völgy más részein sok vörös színben játszó, opálosodott hatalmas fatörzs került a felszínre. A folyami üledékből több helyen nagyméretű vulkáni andezit és mélységi gránittömbök preparálódtak ki, helyenként pedig erősen összecementálódott konglomerátumok válnak le a meredek falból. Ezek a vízmosásban sorakozó, több tonna súlyú kőzettömbök a hajdani folyam vizének roppant erejére engednek következtetni. A gránittömböket feltehetően a Veporidák irányából szállította ide, mert gránit legközelebb csak arrafelé található. A miocén földtörténeti kor burdigáliai korszakában felhalmozódott üledék hatalmas mennyiségének látványa lenyűgöző, méltán tarthat számot mind a geológusok, mint az amatőr természetbúvárok, természetjárók érdeklődésére. Minden évszakban látogatható, de leglátványosabb a tavaszi időszakban. Felkeresése az omlásveszély miatt nagy körültekintést, óvatosságot igényel.

andezitoszlopok, Bér Sziráktól a 21149-es számú bekötőúton jutunk el Bérre. Bérről nem vezet tovább kövesút, mégis érdemes felkeresni a béri Nagy-hegyet (402 m), mely Európa egyik leghíresebb andezit-előfordulását őrzi. A községtől délnyugatra, mintegy 2 km után érjük el a Nagy-hegy északi oldalát. Kezdetben középkorú cseres-tölgyes erdőn haladunk át, hellyel-közzel már itt is feltűnnek a kisebb-nagyobb "guruló" kőtömbök. A hegy gerincéhez - a jelzett turistaösvényen - közeledve hatalmas kőtenger tárul elénk. Azt gondolnánk, hogy a felhalmozott kőtömbök egy szempillantás alatt megindulnak a lejtő irányába. A gyanú akkor kezd bennünk ébredni, amikor felfelé kapaszkodunk a kövek között. Helyenként lépcsőként szabályos alakú kőtömbök fekszenek az ösvényen. Aztán kissé kelet felé fordulva egy mélyedésbe érünk. A szabályos formát mutató meddőhányón keresztül a kinyíló tér közepére érünk. Azután feltárul a "csoda". A sötétszürke színű, tömör hiperszténandezit hatalmas oszlopai "szökkennek" az ég felé.

földtani szelvény, Kazár A népviseletéről híres Kazár község határában szokatlan látványban lehet részünk. A település keleti szélén, a cigánysornál földút vezet Mátraszele irányába. Ezen a földúton juthatunk el a védett értékhez, mely a két település közötti hegygerinc déli oldalán egy növényzet nélküli, riolittufával borított, holdbéli tájra emlékeztető, "ránccal tarkított", mélyen barázdált felszín. Igény szerint TUFA-TAXI közlekedik a riolittufához.

toldi nap Alsótoldon Egész napos program szeptember 13-án. Toldi Miklósról nevezték el a rendezvényt, aki a helyiek által őrzött hagyomány szerint Alsótoldon is járt. Farkaskalandjáról született meg a rendezőkben az ötlet, a "farkastartás erőpróbája". A versenyzők mindkét kezükben homokkal teli zsákot markolnak és lépnek a kalodába. A közönség eközben biztat, tombol. Ötletes és kegyetlenül nehéz minden feladat, köztük a petrencerúdtartás is.

viselettörténeti babamúzeum Vanyarcon nemcsak ünnep-, hanem hétköznapokon is megcsodálhatjuk - igaz, ma már csak az idősebbeken - a szép, vanyarci népviseletet. Ezeknek a ruháknak a kicsinyített mását őrzi a Viselettörténeti Babamúzeum. Régi fotók segítségével és az idősebbek elbeszélései alapján sikerült feldolgozni közel száz év távlatában a korabeli ünnepi öltözetet, mely így a maga nemében egyedülálló. A babákon nyomon követhető az a változás, melynek legszembetűnőbb jele a ruhák színesedése, és a szoknyák hosszának a rövidülése. A babák viseletének anyaga eredeti textília. Ezzel is törekedtünk a hitelességre, a történeti hűségre, és amennyire egy ilyen aránynál lehetséges, a stílusjegyek megőrzésére. Vanyarc Község Önkormányzata: Tel/fax: 06-32/584-015

sasbérci kilátó A Sasbérci Kilátó a Cserhát hegység ékessége. A XX. század elején épült kilátó gróf Pappenheim Szigfrid tulajdonában volt, a második világháború után azonban az addig a vadászturizmust is szolgáló pazar épület tulajdonos hiányában leromlott, fokozatosan romossá vált. A felújítás kezdetén a turistákra életveszélyes állapot uralkodott a rom környékén. A Sasbérci kilátótorony az ökológiai tanösvény fontos megállója, a tervezett tanösvény-hálózatnak pedig elágazási csomópontja, ezért fokozott jelentősége van a megfelelő irányításnak és információnak. A parkolóban nagyméretű tájékoztató tábla javasolt a hely ismertetésével, a fontosabb utak térképével, a fontos tudnivalókkal és figyelmeztetésekkel. A tanösvény irányát, illetve az utakat irányítótáblákkal kell jelölni.